Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.
Csomagolóanyagok és eszközök

Adventi várakozás

Nyakunkon van advent első vasárnapja, megkezdődik a lázas készülődés az év legszebb ünnepére. Hagyományosan ezen a napon nyitják meg kapuikat az adventi vásárok a világ minden táján, a városok felállítják karácsonyfájukat, az utcák gyönyörű díszkivilágításba borulnak. Az idei évben sok városban némileg szerényebben zajlik majd a várakozás időszaka a kialakult gazdasági és energiaválság árnyékában, de az ünnepi hangulat így is körbevesz minket. Meglátogathatjuk a kézműves standok sokaságát, eltölthetünk néhány kellemes órát barátainkkal, családtagjainkkal egy finom forraltbor vagy puncs mellett, karácsonyi kürtőskalácsot és bejglit majszolgatva.

A karácsony első napját, azaz december 25-ét megelőző negyedik vasárnaptól karácsonyig számított időszakot nevezzük adventnek. A karácsonyi ünnepkör tehát advent első vasárnapjával kezdődik és egészen vízkeresztig, január 6-ig tart.

Az advent szó jelentése eljövetel, a latin „adventus Domini” kifejezésből származik, ami annyit jelent, „az Úr eljövetele”. A keresztény vallás szerint ez az Úr megérkezésére való felkészülés időszaka, a hívők újra átélik az Isten eljövetele utáni vágyódást és a megtérést. Mint minden ünnepünknek, ennek az időszaknak is megvannak a hagyományai, jelképei, melyek, ha nem is bírnak ma már olyan mély vallási tartalommal, mint régen, mindannyiunk számára ismertek és hozzá tartoznak az ünnepi készülődés időszakához.

A 20. század közepére szinte teljesen feledésbe merült szokás volt korábban az adventi böjt. Katolikus körökben ezekben a hetekben heti három nap kötelező böjt volt szerda, péntek és szombat, ez később két napra, szerdára és péntekre csökkent. A böjt időszaka alatt kerülték a hangos mulatságokat és lakodalmakat.

Az adventi koszorú a 19. századtól van jelen az életünkben. Korábban a zöld fenyőágakból készült kör alakú koszorút – ami az örökkévalóság jelképe – vörös és aranyszínű szalagokkal díszítették. A zöld a termés színe, a vörös az életé, az arany a fényé. Azt vallották, hogy az így elkészített szent koszorúkkal minden gonosz szellem távoltartható a háztól. A hagyomány szerint a koszorún lévő gyertyák a karácsonyt megelőző vasárnapok liturgikus színeiben jelennek meg. A bánbánatot jelképezi a lila szín, melyből három kerül a koszorúra, a negyedik gyertya pedig rózsaszín, az öröm napjának jelképe. A gyertyákat vasárnaponként gyújtjuk meg, minden héten egyel többet, utolsó vasárnap egyszerre ég mind a négy, szimbolizálva az ünnepet övező négy fogalmat: hit, remény, öröm, szeretet.  Az adventi koszorú hagyománya tehát alkalmat ad az ünnepek előtt a lelki megtisztulásra, megújulásra. Bár ma már adventi asztaldíszünk nem feltétlenül kör alakú és színeinek is csak a képzelet szab határt, tagadhatatlanul az ünnepi várakozás része napjainkban is.

Másik kedves jelképe ennek az időszaknak az adventi naptár, mely inkább népszokás, vallási tartalommal sosem bírt, de megjelenésétől kezdve elengedhetetlen része a karácsonyt megelőző heteknek. A naptár kialakulása egy német édesanyához és fiához köthető. A kisfiú, Gerhardt Lang már hetekkel karácsony előtt türelmetlenkedett a várva-várt ajándékok miatt, ezért édesanyja egy játékot talált ki számára. 24 részre osztott egy kemény papírlapot, mind a 24 részre feltűzött egy darab csokoládét, és fia minden este megehetett róla egyet-egyet. A felnőtt Gerhardt nem felejtette el édesanyja meglepetését, vállalkozásba kezdett, megalkotta a naptárat, melyben 24 ablakocska mögött egy-egy darab csokoládé volt elrejtve, így született meg a mai adventi kalendárium.

Ideje tehát beszerezni vagy akár a készülődés részeként saját kezűleg elkészíteni idei adventi díszünket és a naptárunkat. Töltsünk minőségi időt szeretteinkkel, látogassuk meg a vásárokat, ne az álladó rohanást jelentse az ünnepre való felkészülés.

Szeretetben gazdag és kellemes adventi időszakot kívánunk minden kedves partnerünknek! 

Tartalomhoz tartozó címkék: üzleti ajándék