„Nyolc óra munka, nyolc óra pihenés, nyolc óra szórakozás” – énekelte Nagy Feró, de vajon honnan ered a szólás és mi köze az ünnephez?
A munka ünnepének eredete az ipari forradalomig nyúlik vissza. 1817-ben Robert Owen fogalmazta meg és tette közzé a munkások követeléseit, akik a 10-16 óra munkaidő csökkentését követelték, a hangzatos nyolc óra munka, nyolc óra pihenés, nyolc óra szórakozás szlogennel. Követeléseiknek tüntetések és sztrájkok szervezésével adtak hangot. 1886 május 1-én egy ilyen elharapódzott tüntetés alkalmával a rendőrök a demonstrálók közé lőttek Chicagóban, ami világszerte felháborodást keltett az emberekben. A következő években ezen a napon emléktüntetéseket szerveztek, többek között ezért tartjuk ma is ezen a napon az ünnepet.
Magyarországon ezt a napot minden korszakban más módon volt tisztes ünnepelni. Rákosi Mátyás pártvezetése alatt csak a politikai bizottság által elfogadott szavakat festhették transzparensekre a felvonulók, mint például: „Éljen Rákosi Mátyás Elvtárs!” A Kádár-korszakban ez a napot kiemelt ünnepként kezelték, ugyanis a kommunizmus ideológiájában a dolgozó ember központi szerepet játszott, a munka kötelező volt. Országszerte felvonulásokat tartottak, melyeken kötelező volt részt venni, a gyáraknak, vállalatoknak pedig csoportokban kellett megjelenniük. Természetesen a rendszer dicsőítése még ekkor is kötelező eleme volt a felvonulásnak. A rendszerváltást követően a munka ünnepe elnevezés megmaradt, ám kötelező jellegét elvesztette az ünneplési forma, a majálisok, a vattacukor és a sült kolbász viszont megmaradt, így ezen a napon ma már a szórakozásé és a szabadban való lazításé, a családi programoké a főszerep.
A Zalapack '96 Kft. dolgozóinak és minden kedves partnerének, vásárlójának kellemes pihenést és jó szórakozást kíván erre a jeles napra!
