Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.
Csomagolóanyagok és eszközök

Locsolkodás, pirostojás!

Bár időjárásunk nem ezt hirdeti, bizony a húsvét itt van a küszöbön, a hétvégén ismét megérkezik a húsvéti nyuszi gyerekeinkhez. A húsvét alapvetően keresztény ünnep, Jézus feltámadásának ünnepe, az idők során azonban sokat veszített vallásos jellegéből. Ma már inkább a tavasz érkezését, a megújulást jelképezi és ahogy nevében is benne van, a negyven napos böjt végét jelenti, melyet még manapság is rengetegen betartanak a hagyományok és egészségük megtartása miatt, ekkor lehet újra húst fogyasztani. Nem hiába tradicionális fogás ilyenkor a bárányhús és a sonka. Ha előbbi nem is, a sonka minden bizonnyal felkerül szinte valamennyi család ünnepi asztalára.

És hogy mi az, ami a sonkán kívül tagadhatatlanul a húsvét legismertebb szimbóluma? Természetesen a hímes tojás. A tojás a termékenység, az élet szimbóluma, keresztény valláskörben az újjászületést, a piros szín pedig Jézus vérét jelképezi, ezért voltak a 17. századig a tojások egyszínűek, jellemzően pirosak, később kezdték többszínűre festeni, illetve különböző mintákkal és technikákkal díszíteni azokat.

És vajon, hogy került a képbe a tojásokat „tojó” húsvéti nyúl?  Ahogy a mikulásban, úgy a húsvéti nyúlban is rendületlenül hisznek gyermekeink, hiszik, hogy az ünnep alkalmával ajándékot hoz nekik. Egyes források szerint a ma ismert hagyományok kialakulását megelőzően egyes német területeken gyöngytyúkot és annak tojásait volt szokás egymásnak ajándékozni húsvétkor. A gyöngytyúk német neve Haselhuhn, röviden Hasel, míg a nyúl németül Hase, tehát ha ez valóban innen ered, akkor az egész csupán egy véletlen félreértés kapcsán alakult így. Akárhogy is történt, mindenki elfogadta a furcsa de kedves tojást hozó nyuszit az ünnep jelképeként, elképzelhetetlen lenne a húsvét a jellegzetes csokoládényulak nélkül.

Ha már hagyományok, nem húsvét a húsvét locsolkodás nélkül sem. Őseink szerint a víznek tisztító és megújító ereje van, a termékenységet, a megújulást jelképezi, ezért locsolták a lányokat húsvétkor vízzel. Más mítoszok szerint a Jézus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a megváltó feltámadását hirdető asszonyokat, hogy elhallgattassák őket. Kezdetben a nőket a folyóba, tóba vagy itatóba dobták, majd ez vödrös locsolássá szelídült, ma viszont már illatos kölnivel történik és locsolóverssel kell kedveskedni a jutalom tojásért, csokiért esetleg aprópénzért cserébe.

Az utóbbi évtizedekben az ünnep leghangsúlyosabb eleme az ajándékozás lett, csakúgy, mint a karácsony esetében. Nincs ezzel gond, hiszen mindenki szeret adni, örömet okozni annak, akit szeret, de próbáljunk kicsit mélyebb tartalmat adni ezeknek a napoknak. Készítsünk a gyerekeinkkel együtt hímes tojásokat, amit majd aztán büszkén megmutathat, elajándékozhat az érkező vendégeknek, locsolóknak és minőségi együtt töltött időt biztosít, ami nagy kincs ebben a rohanó világban. Süssünk, főzzünk, együnk és igyunk együtt szeretteinkkel, beszélgessünk nagyokat, élvezzük a közös perceket, szánjunk időt egymásra. A gyerekeknek rejtsünk el tojásokat, csokoládékat, had élvezzék a keresgélést. Tanítsunk nekik locsolóverseket, legyen közös program a hölgy ismerősök hétfői locsolása.

Legyen ez az ünnep kicsit más, mint eddig, koncentráljunk a családra és a közös programokra.

Nyugodt készülődést és kellemes húsvéti ünnepeket kívánunk mindenkinek!

Tartalomhoz tartozó címkék: zalapack webáruház