Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.
Csomagolóanyagok és eszközök

Egészségügyi intézmények csomagolása – mikor szükséges az ADR zsák használata

Az egészségügyi intézmények – kórházak, rendelőintézetek, diagnosztikai laborok, fogászati praxisok stb. – napi működése során számos hulladék keletkezik. Ezek egy része „átlagos” kommunális hulladéknak minősül, de van egy sokkal érzékenyebb és szabályozottabb kategória: a veszélyes, különösen a fertőzésveszélyes hulladék. Az ilyen hulladékok gyűjtése, csomagolása, tárolása és szállítása szigorú jogszabályi feltételekhez kötött — többek között az ADR (a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás) rendelkezései szerint.

Ebben a bejegyzésben részletesen körbejárjuk:

·       Mi az ADR minősítés?

·       Mi minősül veszélyes hulladéknak egy egészségügyi intézményben?

·       Hogyan kell az ilyen hulladékokat gyűjteni, csomagolni és kezelni?

·       Mikor és miért szükséges az ADR-zsák használata?

Mi az az ADR minősítés?

megfelelő jelöléssel ellátott ADR zsák

Megfelelő jelölésekkel ellátott ADR zsák

Az ADR az „Accord européen relatif au transport international des marchandises Dangereuses par route” (Veszélyes áruk nemzetközi közúti szállításáról szóló európai egyezmény) rövidítése. Ez a megállapodás részletes szabályokat határoz meg a veszélyes anyagok (klasszikus veszélyes áruk) szállítására, beleértve a csomagolásukat, jelölésüket, dokumentációjukat, járműveket és a kezelési előírásokat.

Az ADR minősítés alatt azt értjük, hogy egy csomagolási vagy szállítási megoldás (pl. zsák, edény, kanna) megfelel az ADR követelményeinek: képes biztosan kezelni a veszélyes anyagot, elviseli a szállítás során adódó igénybevételeket (ütés, nyomás, hőmérsékletváltozás), és a megfelelő piktogramokat, UN-kódot és jelöléseket viseli.

Az ADR szabályok szerint a hulladékok szállítása is veszélyes áruk szállításának minősül, ha azok veszélyes anyagokat tartalmaznak, ezért a közúti szállításukra ugyanezeket az előírásokat kell alkalmazni. (Lásd: az egészségügyi veszélyes hulladék szállítása ADR szerint történik. 

Az ADR egyes mentességekkel is él – például kis mennyiségű veszélyes áru esetén egyszerűsített szabályok alkalmazhatók –, de ezek az egészségügyi hulladék esetében csak bizonyos feltételek mellett érvényesek.

Fontos továbbá, hogy az intézmény, mint hulladéktermelő, felelős a hulladék besorolásáért (EWC-kód, UN-szám), és a szállítóval, kezelővel való megállapodás során gondoskodnia kell a dokumentáció és az előírások betartásáról. 

Veszélyes hulladék egészségügyi intézményekben: mit kell tudni?

veszélyes kórházi hulladék

Veszélyes kórházi hulladék

Az egészségügyi intézmények működése során keletkező hulladékokat általában három nagy kategóriába szokták sorolni:

  • Nem veszélyes (kommunális vagy egyéb) hulladék
    Ezek azok az anyagok, amelyek nem tartalmaznak fertőző vagy vegyi veszélyes komponenseket (pl. tiszta papír, csomagolóanyagok, adminisztratív papírok, élelmiszer-maradékok), ha nem szennyezettek.
  • Fertőzésveszélyes (biológiai) hulladék
    Olyan anyagok, amelyek mikroorganizmusokat vagy fertőző anyagokat tartalmazhatnak, illetve potenciálisan fertőzőek lehetnek (pl. vérrel, testváladékokkal szennyezett eszközök, eldobható injekciós tűk/fecskendők, szúró-vágó eszközök, elhasznált védőkesztyűk, kötszerek, bakteriológiai lemezek stb.).
  • Vegyi veszélyes hulladék
    Ilyenek lehetnek lejárt gyógyszerek, radioaktív anyagot nem tartalmazó de mérgező orvosi vegyszerek, oldószerek, kémiai anyagok maradékai, fertőtlenítők, savak, lúgok, kémiai reagensek, illékony oldószerek stb. Ezeket az intézménynek külön kell kezelnie, nem keverhetőek a fertőzésveszélyes hulladékkal.

A hatályos hazai jogszabályok és szakmai ajánlások szerint az egészségügyi (fertőzésveszélyes) hulladékok gyűjtése során UN-minősített, biztonságosan zárható edényzeteket és zsákokat kell alkalmazni.

Példák:

  • Injekciós tűk, fecskendők, éles eszközök: kizárólag szúró-vágó edényben, zárható keményfalú tűgyűjtőben gyűjthetők.
  • Vérrel, váladékkal szennyezett anyagok: ha a nedvességtartalom nem túl magas (általában max. 10 %), akkor – megfelelő zsákban – együtt gyűjthetők más fertőző hulladékokkal.
  • Lejárt gyógyszerek: külön gyűjtendők vegyi veszélyes hulladékként, nem helyezhetők be az azonos zsákba, amelyben fertőzésveszélyes hulladék van.
  • Vegyszerekkel szennyezett szűrőanyagok, abszorbensek: vegyi veszélyes hulladékként kezelendők, és UN-minősített zsákban/edényben kell gyűjteni őket.

Egy intézményben a hulladéktermelés helyén (pl. osztály, labor, rendelő) kell a gyűjtést elkezdeni, de ha ott nem oldható meg például a fertőtlenítés, akkor azt át kell vinni megfelelő központi gyűjtőhelyre az intézményen belül, természetesen zárt, feliratozott edényekkel.

Fontos tudnivaló: a fertőző hulladék tárolása csak korlátozott ideig engedélyezett. Hűtés nélkül legfeljebb 48 óráig lehet tárolni a keletkezés helyén; hűtés esetén 0–5 °C közötti hőmérsékleten legfeljebb 30 napig lehet tartani, mielőtt elszállításra átadnák.

Amikor az intézmény nem tud saját maga foglalkozni az elszállítással, egy engedéllyel rendelkező veszélyes hulladékkezelő céggel kell szerződnie.

Hogyan kell gyűjteni, csomagolni és kezelni az egészségügyi veszélyes hulladékot?

Az alábbi átfogó folyamat segít abban, hogy az egészségügyi intézmény szabályszerűen járjon el:

Gyűjtés helyi (elsődleges) szinten

  • A keletkezés helyén – például vizsgálati helyiség, osztály, labor – kell elhelyezni a zárt, UN-minősített gyűjtőedényeket vagy zsákokat. Ezek lehetnek sárga színű, piktogramos zsákok vagy merev falú UN-kódolt edények.
  • Szúró-vágó eszközöket csak olyan keményfalú, egyszer zárható tűgyűjtő dobozban lehet elhelyezni, amelyet nem lehet kézzel visszanyitni.
  • A zsákok vagy edények felületén már gyűjtés megkezdésekor fel kell tüntetni adatokat: intézmény megnevezése/osztály, hulladék típusa, keletkezés dátuma, EWC-kód vagy UN-kód, valamint ha szükséges, piktogramok és jelölések.
  • A zsák száját zárni kell (pl. kábelkötegelővel), soha nem szabad egyszerű csomót kötni belülről önmagával.
  • A zsákokat nem szabad színültig tölteni; például 60 literes zsáknál általában max. 10 kg, 30 literes zsáknál max. 5 kg mennyiség ajánlott.
  • Ha bármely zsák vagy edény sérült, nem használható tovább; a tartalmát át kell helyezni új, intakt gyűjtőeszközbe, és rá kell írni az eredeti adatokat

Másodlagos gyűjtés / belső összegyűjtő hely

  • Az intézménynek kijelölt belső gyűjtőhelyet kell fenntartania, ahol zárt, zárható konténerekben lehet elhelyezni a már lezárt zsákokat vagy edényeket. Ezeket a konténereket illetéktelen hozzáférés ellen védeni kell (pl. lakat, zár).
  • A belső gyűjtőhelyet oly módon kell kialakítani, hogy a környezet ne legyen veszélynek kitéve (pl. csapadék ne juthasson be, padló sík, tisztítható felület).
  • A konténerek felületén jól olvasható felirat kell: pl. „Különleges kezelést igénylő egészségügyi (fertőző) veszélyes hulladék”.

Tárolás és időkorlát

  • Az intézményen belül a tárolás ideje korlátozott – mint már korábban említettük: hűtés nélküli tárolás max. 48 óra, hűtött tárolás esetén 0–5 °C-on legfeljebb 30 nap.
  • A tárolóhely legyen jól szellőzött, tiszta, zárt és csak erre kijelölt személyek számára hozzáférhető.

Átadás, szállítás és ártalmatlanítás

  • Az intézménynek szerződést kell kötni egy engedéllyel rendelkező veszélyes hulladékkezelő/szállító céggel.
  • A szállítás során alkalmazandók az ADR szabályok, vagyis a megfelelő dokumentáció (kísérőjegy) és jelölések, valamint gépjárművek és csomagolások ADR-kompatibilitása.
  • A hulladékátadáskor a szállító biztosítja a megfelelő pótlólagos konténereket, és átadja a „rendben vett” státuszt, feltéve, hogy minden előírás betartásra került.
  • Az egészségügyi veszélyes hulladékokat gyakran hőkezeléssel (sterilizálással, termodezinfekcióval, telített vízgőzös eljárással) semlegesítik.
  • Néhány esetben bizonyos hulladékrészeket (pl. biológiai részek, speciális vegyszerek) külső engedéllyel rendelkező cégek bevonásával kell tovább kezelni.

 

Mikor szükséges az ADR-zsák használata?

Az ADR-zsák (más néven UN-minősített zsák) olyan speciális zsák, amely megfelel az ADR-nek előírt szabványoknak: képes kezelni a benne lévő veszélyes anyagokat, nem sérül könnyen, zárható, és hordozza a szükséges jelöléseket (pl. UN-kód, piktogram, állóhelyet jelző nyilak, veszélyességi bárcák).

Az ADR-zsák használata akkor szükséges, amikor a hulladék olyan veszélyes anyagot tartalmaz, hogy a szállításra vonatkozó ADR-követelmények érvényesek rá. Az egészségügyi intézményekben ez főként a fertőzésveszélyes hulladék, vegyi veszélyes hulladék vagy kevert veszélyes komponenseket tartalmazó hulladékok esetén áll fenn.

Konkrét esetek:

  • Ha az intézményben keletkező hulladék fertőzésveszélyes, akkor UN-minősített sárga (vagy megfelelő színű) ADR-zsák szükséges a csomagoláshoz.
  • Ha vegyi anyagok (pl. maradék gyógyszerek, savak, lúgok) találhatók a hulladékban, akkor azokat UN-kódolt ADR-zsákba vagy megfelelő UN-engedélyezett dobozba kell csomagolni.
  • Ha egy adott hulladékdarab sérült edényzetben van, akkor át lehet csomagolni új ADR-zsákba, feltéve, hogy nincs éles kiálló rész, és a sérült tartalom nem jelent további veszélyt.
  • Az ADR-zsákot már a gyűjtés kezdetén fel kell címkézni (dátum, hely, intézmény, hulladék típusa stb.).
  • Az ADR-zsákban nem lehet folyadékokat tartalmazó csomagokat elhelyezni (pl. folyadékokkal telt vizeletgyűjtő tasakokat) – ezeket külön kezelni kell.
  • Zsákban elhelyezhetőek impregnált kartondobozok vagy tűgyűjtők is, ha azok belsejében lévő hulladék már biztonságosan lezárt, és az adattáblák/adatok összhangban vannak az ADR-zsák adattartalmával.

Az ADR-zsák alkalmazása tehát nem minden hulladék esetén kötelező, csak akkor, ha a hulladék olyan veszélyes komponenseket tartalmaz, amelyek esetén az ADR-szabályok hatálya alá tartozik. Mivel az egészségügyi hulladékok nagy részében van fertőzésveszély, a gyakorlatban sok esetben ténylegesen alkalmazni kell ezeket a speciális zsákokat.

Egy egészségügyi intézmény veszélyes hulladék-kezelése nem csupán jogi kötelezettség, hanem a betegek, dolgozók és a környezet biztonságának kulcsa. Az ADR-minősítésű zsákok és edények használata garantálhatja, hogy a fertőző, vegyi vagy kevert hulladék megfelelő védelmet kapjon a gyűjtéstől a szállításon át az ártalmatlanításig.

Ajánlások intézmények számára:

  • Rendszeres oktatás a személyzet számára az ADR-zsákok és a veszélyes hulladék kezelési szabályairól.
  • Folyamatos ellenőrzés, hogy a gyűjtőeszközök épek és megfelelők legyenek, és hogy a zsákokat ne töltsék túl.
  • Gondos belső nyilvántartás és dokumentáció (dátum, mennyiség, átadás, szállító, UN-kód stb.).
  • Megbízható, engedéllyel rendelkező veszélyes hulladékkezelő cég kiválasztása, amely ismeri az ADR-szabályokat, és vállalja a teljes logisztikát és dokumentációt.
  • Szabályos belső gyűjtőhely kialakítása — zárt, tiszta, jól védett, megfelelő hűtési lehetőséggel.

Forrás: https://semmelweis.hu/biztonsag/tajekoztatok/adr-kisokos/

ADR témában több korábbi blogunkat is érdemes elolvasni, nem lehet elégszer hangsúlyozni a veszélyes hulladékok megfelelő kezelésének jelentőségét!

Tartalomhoz tartozó címkék: adr zsák